Mielőtt beszédet írnánk…

Ahhoz, hogy beszédet tudjunk írni, ismernünk kell az alábbiakat:

• kiknek
• miért, milyen alkalomból, milyen célból
  
• hol
• mikor
• mennyi ideig

fogunk beszélni.

A fentiek határozzák meg a beszéd műfaját, felépítését, stílusát és majd az előadást magát.

Szabó Judit – beszédíró

Üdvözlet

A Beszédek blog olvasói rendszeresen kapnak információkat azokról az ismeretekről, amelyekre szüksége van annak, aki mások elé kiáll, hogy beszédet mondjon.

Közben az aktuális alkalmakról is szó esik, sőt segítséget is kap, aki szeretne…

A fentieken túl apró ötleteket, praktikákat, titkocskákat is találhat itt, aki rendszeresen visszatér.

A HÍRLEVÉL-re feliratkozók azonban többet is remélhetnek: a megújulás és megújíthatás boszorkánykonyhájába kapnak belépőt!

Szabó Judit – beszédíró

A beszéd közvetlen címzettjei: az építők és az átvevők közvetett (másodrendű) címzettjei: a többi jelenlévő (dísz)vendég.

Általános felépítése:

— a létesítmény szerepe, feladata, helye az intézmények, létesítmények sorában;

— az átvevők felelőssége, kötelességei és kötelezettségei;

— köszönet a létrehozóknak, támogatóknak;

— ígéret a helyes használatra.

A beszéd közvetlen címzettje: az építők és az átvevők, közvetett (másodrendű) címzettjei: a többi jelenlévő (dísz)vendég.

Általános felépítése:

— üdvözlések, köszöntések, bemutatások protokoll szerint;

— az alkalom méltatása;

— mit is jelent az avatás, maga a létesítmény: a létesítmény funkciója, létrehozásának körülményei, történeti elkészültének (társadalmi politikai, gazdasági) jelentősége;

— a műnek és alkotóinak méltatása;

— köszönetek, dicséretek, jutalmak;

— átadás—átvétel.

Az intézményről, a jelenlévő diákokról, a jelenlévő diákokhoz szól és csak részben, áttételesen a szülőkhöz.

Általános felépítése:

— üdvözlések, kapcsolatteremtés;

— az alkalom megnevezése, értékelésé;

— az elkövetkező időszak céljának meghatározása;

— a végzendő munka feltételeinek bemutatása;

— a tennivalók meghatározása, a feladatok kijelölése;

— utalás a várható eseményekre, eredményekre, tudnivalók közlése;

— mozgósítás, elköszönés.
.
Beszédek általános iskolai igazgatóknak

Kattintson ide a részletekért!

Ünnepi beszéd

megemlékezés nemzeti, illetve társadalmi ünnepeken

Március 15., március 8., május 9. és május első vasárnapja, augusztus 20., október 6., október 23. stb.

Általános, hagyományos (nem teljesen korszerű) vázlat: történeti jellegű áttekintés: megemlékezés az ünnepről, jelentőségéről, eseményeiről, az azóta napjainkig bekövetkezett változásokról, fejleményekről, a mai helyzetről. Az ünnep mondanivalója a ma embere és főleg a hallgatók számára; általános emberi és politikai gondolat; mit mond az ünnep a jelenlévőknek.

Az ünnepi beszéd vázlata

• Kapcsolatteremtés
• Megemlékezés az ünnepi alkalomról;
• Az ünnepi esemény történetének, jelentőségnek bemutatása;
• Az ünnep (eszmei) örökségére való utalás, történelmi párhuzamok, a fejlődés útja;
• A történelmi események következményeiből adódó politikai-gazdasági helyzet, fejlődés;
• Az ünnep örökségéből adódó feladatok a társadalom számára;
• Következtetések;
• Visszautalás az ünnepre

Szokásos sémája

— Az ünnepelt esemény történetének és a belőle következő eseményeknek a bemutatása napjainkig;

— Vonatkoztatás napjainkra;

— Néhány gondolat az ünnep örökségéről;

— A mai gazdasági, politikai helyzet bemutatása;

Visszautalás az ünnepre;

— Mozgósítás.
.
Beszédek általános iskolai igazgatóknak

Kattintson ide a részletekért!

Fogalmak

Minden szakmában fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk. A beszédírás és beszéd elmondása rokon szakma, de mégsem ugyanaz. Természetesen több variáció létezik: van, aki csak írja a beszédeket; van, aki csak mondja, és van, aki maga írja, amit másoknak elmond.

Nézzük a beszédírás tudományát!

Beszéd

Az a szöveg, amit nyilvános előadásra szánunk, mások számára befogadható módon szerkesztünk meg.

Hallgatóság

Akikhez a beszéd szól. Megkülönböztetjük: nemük, koruk, érdeklődésük, céljuk szerint.

Alkalmak fajtái

1. Hivatalos

• állami ünnepek (október 23., Szent István nap stb.)
• helyi megemlékezések, alkalmak (intézményavatás, kerek évfordulók stb.)

2. Magán

• családi ünnepek, alkalmak (eljegyzés, névnap stb.)
• kisebb közösségek alkalmai (nyugdíba vonulás, temetés stb.)

A csoportokba rendezés természetesen más szempontok szerint is megtehető.

Szabó Judit – beszédíró